Weisz Árpád
Magyarországon született, 1896 április 16-án, egy zsidó származású
családban. Futballista volt a szülőföldjén és más országokban, köztük
Olaszországban, ahol társszerzője volt a" Futball játékának".
A legfiatalabb edző volt Olaszországban aki megnyerte az olasz 1929-1930-as bajnokságot az Ambrosiana-Inter csapatával. 1935-től két bajnokságot nyert és 1937-ben megnyerte a párizsi világkiállitás bajnokságát.
A faji
törvények miatt Weisz a családjával menekülni kényszerült először
Párizsba majd a hollandiai Dordrecht városába. A német megszállás miatt
mindannyiukat letartóztatták, a feleségét és gyermekeit 1942-ben
gázkamrába küldték Birkenau-ban, Weisz Árpád 1944 január 31-én
Auschwitz-ben halt meg.
Weisz Árpád és
családja emlékeztetnek az üldözésre: a munkából való kizárásra, az
iskolából való kizárásra, a sport gyakorlásának lehetőségétől való
kizárására; azt mondja az igazságtalanság hogy azok is bűnösök akiknek
nincs bűnük.
Weisz Árpád egy
példája annak hogy a rossz lelkiismeret elfelejtett 60 évet, azokat akik
megérdemlik hogy emlékezzenek rájuk.
Weisz Árpád a
fiatal tehetségek felfedezője volt, és fiával Robertoval segitettek
értékelni a hosszan tartó barátságot, az iskolai emlékeket mint a
memória forrását, a történelmet és személyes kapcsolatokat.